Oszd meg!

Add a Twitter-hez Add a Facebook-hoz Add a Startlaphoz Add az iWiW-hez Add a Google Reader-hez

Közösség

Belépés

E-mail cím:
Jelszó:

Magyarország Turizmusa

Ez a szócikk Magyarország turizmusát tárgyalja, azon belül Magyarország turisztikai felosztását, a legfontosabb és legjellegzetesebb turisztikai látnivalókat, a magyarországi természetjárás, üdülõ- és gyógyturizmus fõ jellemzõit, valamint a turistáknak nyújtott szolgáltatások, a szállás, étkezés és közlekedés adottságait.

 

I. Az idegenforgalom szerepe a gazdaságban

 

A turizmus Magyarország gazdaságában az európai átlaghoz hasonlóan fontos szerepet tölt be. Évente kb. 4,1 millió belföldi és 3,5 millió külföldi turista választja úticéljául. A turizmus szektor gazdaságban betöltött szerepét hármas megközelítésben értelmezhetjük: a statisztikai értelemben vett turizmus szektor a szálláshely-szolgáltatást és a vendéglátást takarja (a munkahelyi és közétkeztetés nélkül); ha ehhez hozzászámítjuk a turistákkal közvetlen kapcsolatba kerülõ más vállalkozások teljesítményeit is (például utazási irodák), akkor a teljes közvetlen turizmus szektort kapjuk. Végül – és az ágazat nemzetgazdasági jelentõségének megadásakor jellemzõen ez a kategória jelenik meg a nyilvánosságban –, a közvetlen turizmus szektorhoz beszállítói tevékenységgel hozzájáruló teljesítményeket is beszámítva nyerjük a közvetlen és közvetett turizmusszektor adatait együtt.

2004-ben a Magyarországra látogató külföldiek összes magyarországi fogyasztása 822 milliárd forintot, ezen belül a turisztikai fogyasztás 596 milliárd forintot tett ki. Emellett a magyar lakosság 385 milliárd forintot fordított turisztikai szolgáltatásokra, aminek eredményeként a turizmus bevételei megközelítették az 1000 milliárd forintot. A turisztikai ágazatok GDP-je 877 milliárd forint volt, ami a magyarországi GDP mintegy 5,0%-át adja. A multiplikátor-hatásokat figyelembe véve a turizmus hozzávetõlegesen 8,5%-kal járult hozzá Magyarország GDP-jéhez. (A statisztikai értelemben vett turizmus szektor, azaz a szálláshely-szolgáltatás és a – munkahelyi és közétkeztetés nélkül számított – vendéglátás 2004-ben 1,6%-kal járult hozzá a bruttó hazai termékhez).

2004-ben a közvetlenül a turizmusban foglalkoztatottak száma 398 ezer fõ volt, az összes foglalkoztatott 8,9%-a. A multiplikátor-hatásokat figyelembe véve elmondható, hogy Magyarországon minden nyolcadik munkahely a turizmusnak volt köszönhetõ.

 

2004-ben a közvetlenül a turizmusban foglalkoztatottak száma 398 ezer fõ volt, az összes foglalkoztatott 8,9%-a. A multiplikátor-hatásokat figyelembe véve elmondható, hogy Magyarországon minden nyolcadik munkahely a turizmusnak volt köszönhetõ.

A KSH 2005-ös adatsora szerint az ezer lakosra jutó vendégéjszakák száma a Balatonfüredi kistérségben volt a legmagasabb: 44 901, második a Siófoki kistérség : 18 892 vendégéjszakával, harmadik a Balatonalmádi kistérség 8078 éjszakával. Egyidejûleg a Jánoshalmai kistérség, a Mezõcsáti kistérség és a Sarkadi kistérség vonatkozó adata nulla volt.

 

II. Turisztikai régiók

  • Budapest–Közép-Duna-vidék turisztikai régió
  • Közép-Dunántúl turisztikai régió
  • Nyugat-Dunántúl turisztikai régió - Hivatalos portál
  • Balaton turisztikai régió
  • Dél-Dunántúl turisztikai régió - Hivatalos portál
  • Észak-Magyarország turisztikai régió
  • Észak-Alföld turisztikai régió
  • Dél-Alföld turisztikai régió
  • Tisza-tó turisztikai régió

III. Világörökségi helyszínek

Az UNESCO világörökségi listáján szereplõ magyarországi helyszínek a következõk (a felvétel éve szerinti sorrendben):

  • Budapest: A Duna-part látképe és a Budai Várnegyed (1987. kulturális)
  • Hollókõ ófalu és táji környezete (1987. kulturális – kultúrtáj)
  • Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai (1995. természeti) – Szlovákiával közös
  • Az ezeréves Pannonhalmi Bencés Fõapátság és közvetlen természeti környezete (1996. kulturális)
  • Hortobágyi Nemzeti Park – Puszta (1999. kulturális – kultúrtáj)
  • Pécsi ókeresztény sírkamrák (2000. kulturális)
  • Fertõ-táj (2001. kulturális – kultúrtáj) – Ausztriával közös
  • Tokaji Történelmi Borvidék (2002. kulturális – kultúrtáj)
  • Budapest: az Andrássy út és történelmi környezete

IV. Mûemlékek, múzeumok

Budapest világörökségi helyszínként elismert látnivalói a Duna-part látképe és a Budai Várnegyed, valamint az Andrássy út és történelmi környezete. A fõváros számtalan egyéb látnivalója között nemzetközi viszonylatban is különleges mûemlékek, templomok, kastélyok, ókori, középkori és török kori emlékek, barokk, klasszicista, romantikus, neoreneszánsz, eklektikus és szecessziós stílusú középületek és lakóházak, 223 múzeum és galéria (közöttük jónéhány nemzetközi rangú gyûjteménnyel), történelmi hidak, valamint a köztéri szobrok, emlékmûvek sokasága található.

A magyarországi városok közül Budapest után mûemlékekben, múzeumokban, kulturális látnivalókban a leggazdagabbak Sopron, Gyõr, Szombathely, Kõszeg, Pécs, Kaposvár, Esztergom, Székesfehérvár, Veszprém, Pápa, Várpalota, Eger, Miskolc, Debrecen, Szeged, a világörökséghez tartozó Tokaj, Nyíregyháza, Nyírbátor, Sárospatak, Pásztó, Kecskemét, Kalocsa, Szentes, Hódmezõvásárhely, Baja, Szentendre.

Az ország számos településén találhatók középkori templomok (Ják, Lébény, Ócsa, tihanyi altemplom, Csaroda stb.), romantikus hangulatú várak (Visegrád, Nagyvázsony, Sümeg, Szigliget, Szigetvár, Siklós, Pécsvárad, Magyaregregy, Sárvár, tatai vár, cseszneki vár, Drégely vára, Hollókõ, boldogkõi vár, diósgyõri vár, füzéri vár, Sárospatak, Szerencs, Szécsény, Gyulai vár), kastélymúzeumok (Fertõd, Nagycenk, Keszthely, Gödöllõ, Martonvásár, Ráckeve stb.). Sok turista keresi fel a világörökség részét képezõ hollókõi ófalut és Pannonhalmi Bencés Fõapátságot, a komáromi erõdrendszert, a gorsiumi régészeti parkot, a vértesszõlõsi õsemberleleteket, a majki mûemlékegyüttest is. A különleges történelmi emlékhelyek és kulturális központok közé tartozik az ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark, a mohács történelmi emlékhely, a kaposmérõi õsmagyar harcászati bemutatóhely, a kisrozvágyi honfoglalás kori skanzen és a somogyvámosi Krisna-falu.

 

VI. Múzeumok, kiállítóhelyek

  • Budapest: Aquincum, Magyar Nemzeti Múzeum, Szépmûvészeti Múzeum, Nemzeti Galéria, Néprajzi Múzeum, Budapesti Történeti Múzeum, Iparmûvészeti Múzeum, Szoborpark stb.
  • Gyõr: Egyházmegyei Kincstár, Könyvtár és Kõtár, Városi Mûvészeti Múzeum, Széchenyi Patikamúzeum, Xántus János Múzeum
  • Gyula – Corvin János Múzeum
  • Esztergom – Keresztény Múzeum, Fõszékesegyházi Kincstár, Duna Múzeum, Vármúzeum
  • Szentendre – Kovács Margit Múzeum, Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Muzsikáló múzeum
  • Pécs – Vasarely Múzeum, Csontváry Múzeum és Zsolnay Múzeum
  • Kaposvár – Rippl-Rónai Múzeum
  • Debrecen – Déri Múzeum (honlapja) gazdag gyûjtemény, többek között Munkácsy Mihály festményei, Kölcsey Központ [1]
  • Szeged – Móra Ferenc Múzeum
  • Hódmezõvásárhely – Tornyai János Múzeum, Alföldi Galéria
  • Szentes – Koszta József Múzeum

VII. Néphagyományok, népmûvészet

Gazdag néprajzi, népmûvészeti látnivalót jelentenek a szabadtéri néprajzi múzeumok (Szentendrei skanzen, a pityerszeri skanzen Szalafõn, nyíregyházi sóstói skanzen, Szántódpuszta, Kiskunfélegyháza: a kiskunmúzeum stb.), az õrségi és göcseji falvak máig megõrzött népi építészete, a Sárköz falvainak élõ néphagyományai, valamint a palóc néphagyományokat õrzõ Hollókõ (világörökségi helyszín), a Hortobágy néprajzi emlékei és pásztorhagyományai, a nyírségi települések jellegzetes, fából épült haranglábai, a tákosi református templom.

Különleges néprajzi látnivalók:

Nyugat-Dunántúl régióban:

  • Õrségi falvak, Pityerszeri skanzen Szalafõ
  • Göcseji falvak, Zalaegerszegi Skanzen
  • Hetés
  • Szigetköz

Dél-Dunántúl régióban:

  • A Sárköz falvai
  • Szennai Szabadtéri Néprajzi Gyûjtemény
  • Ormánság

Észak-Magyarország régióban:

  • Palóc falvak néphagyományai
  • Hollókõ

Észak-Alföld régióban:

  • Kazettás mennyezetû tákosi református templom
  • Nyíregyháza – sóstói skanzen
  • Hortobágy – Hidivásár

Dél-Alföld régióban:

  • Hajósi pincesor

Közép-Magyarország régióban:

  • Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum

Balaton régióban:

  • Szigliget – Ófalu
  • Kalocsai hímzés, matyó hímzés, halasi csipke

VIII. Kulturális rendezvények, fesztiválok és turisztikai események

Az ország számos évenként megrendezett művészeti fesztiválnak, néprajzi, turisztikai és sporteseménynek ad otthont. Ezek közé tartozik Budapesten a Tavaszi Fesztivál, az augusztus 20-i budapesti programok (tűzijáték, Mesterségek Ünnepe, Budapest Parádé), a Sziget Fesztivál és a Budapesti Búcsú, a Balaton régiójában a Művészetek Völgye, az alföldi régiókban a Hortobágyi Lovasnapok és Hidivásár, a debreceni virágkarnevál és a Szegedi Szabadtéri Játékok.

Magyarország ismertebb fesztiváljai:

  • Budapest: Budapesti Tavaszi Fesztivál, Budapesti Búcsú és az augusztus 20-i programok (tűzijáték, Mesterségek Ünnepe, Budapest Parádé, Sziget Fesztivál
  • Művészetek Völgye július végén, augusztus elején (Kapolcs, Vigántpetend, Taliándörögd, Monostorapáti, Öcs és Pula)
  • Pécsváradi leányvásár (nemzetközi néptáncfesztivál).
  • Hortobágyi Lovasnapok és Hidivásár
  • debreceni virágkarnevál
  • Szegedi Szabadtéri Játékok
  • Borfesztiválok: hajósi Orbán-napi Borünnep (május vége), Szekszárdi Szüreti Fesztivál, villányi borfesztivál
  • Gasztronómiai események: szentesi lecsófőző fesztivál, makói nemzetközi hagymafesztivál
  • Gyulai Reneszánsz Karnevál

IX. Természeti értékek

Magyarország nemzeti parkjai:

  • Hortobágyi Nemzeti Park – 1973
  • Kiskunsági Nemzeti Park – 1975
  • Bükki Nemzeti Park – 1976
  • Aggteleki Nemzeti Park – 1985
  • Fertő-Hanság Nemzeti Park – 1994
  • Duna-Dráva Nemzeti Park – 1996
  • Duna-Ipoly Nemzeti Park – 1997
  • Balaton-felvidéki Nemzeti Park – 1997
  • Körös-Maros Nemzeti Park – 1997
  • Őrségi Nemzeti Park – 2002. március 1.
  • Szatmár-Beregi Nemzeti Park – létrehozásának szervezőmunkája megkezdődött

A természetjárókat az alábbi fő túrázási, kirándulási lehetőségek várják:

  • Budapesten számos védett park, erdő, hegy és barlang: Városliget, Margitsziget, Gellért-hegy, Sas-hegy, Pál-völgyi-cseppkőbarlang stb.
  • A Dunántúlon a világörökséghez tartozó Fertő tó, a termálvizes Hévízi-tó, a tapolcai tavasbarlang, a tatai Öreg-tó, a Velencei-tó és kirándulóövezete, Tihany belső tavai és geológiai tanösvénye, az abaligeti cseppkőbarlang, a szársomlyói természetvédelmi terület, a villányi kőbánya őslénybemutatója, a fertőrákosi kőfejtő, a Dunakanyar, valamint a régió nagy kiterjedésű erdőségei: Pilis, Dunántúli-középhegység (Bakony, Vértes, Visegrádi-hegység), Gemenc, Gyulaj, Alpokalja, Mecsek.
  • Észak-Magyarországon az Északi-középhegység számos túralehetőséget kínáló erdőségei és a látványos természeti értékei (Börzsöny, Mátra, Bükk, Lillafüred, Aggteleki Nemzeti Park, a bükki barlangok).
  • Az Alföldön a végtelen puszta, a romantikus tanyavilág, a Hortobágy (világörökségi helyszín) természeti értékei, Bugac, Mártély a Tisza holtágaival és a kunhalmok.

A természeti értékek megismerését sokhelyütt hangulatos kisvasutak szolgálják: Királyréti Erdei Vasút, kemencei múzeumvasút, Nagybörzsönyi Erdei Vasút, Balatonfenyves, Mesztegnyő, Kaszó, nagycenki múzeumvasút, Nyírvidéki Kisvasút stb.

A növénykedvelőket számos arborétum várja (Vácrátót, Zirc, Badacsonytomaj, Kám, Kőszeg, Kámon, Vép, Szeleste, Szarvas stb.), az állatvilág iránt érdeklődők számára pedig különleges látnivalót kínál a nyíregyházi sóstói vadaspark, a kardoskúti hagyományos állattartó telep, a mezőhegyesi és a bábolnai állami ménes, a dévaványai túzokrezervátum és a veresegyházi medvemenhely.

X. Védett területek

  • Budapest: Városliget, Margit-sziget, Sashegy, Gellért-hegy, Rózsadomb, Pálvölgyi-cseppkőbarlang, Budai-hegyek
  • Dunakanyar
  • Apajpuszta
  • Tápiószentmárton – Attila-domb
  • Dunántúli-középhegység (Bakony, Vértes, Gerecse, Pilis)
  • Balaton, Tihanyi-félsziget, a Tapolcai-medence tanúhegyei és a Hévízi-tó
  • Velencei-tó, Tatai Öreg-tó, Fertő-tó
  • Alpokalja (Őrségi Nemzeti Park, Írottkő Natúrpark)
  • Gemenc, Gyulaj
  • Mecsek
  • Északi-középhegység (Visegrádi-hegység, Börzsöny, Mátra, Bükk, Lillafüred, Zempléni-hegység)
  • ipolytarnóci ősélőhely
  • Hortobágyi Nemzeti Park
  • bugaci puszta
  • Alföld – kunhalmok
  • Mártély (a Tisza holtágai)
  • Geológiai látványosságok: Aggteleki Nemzeti Park, abaligeti cseppkőbarlang, a szársomlyói természetvédelmi terület, a villányi kőbánya őslénybemutatója, fertőrákosi kőfejtő

 

XI. Arborétumok

 

  • agostyáni arborétum
  • vácrátóti arborétum
  • gödöllői arborétum
  • zirci arborétum
  • jeli (Kám), Chernel-kerti (Kőszeg), kámoni (Szombathely), vépi és szelestei arborétum
  • badacsonytomaji arborétum
  • püspökszentlászlói arborétum
  • szarvasi arborétum (Pepi-kert)

XII. Állatkertek, állattelepek

  • Fővárosi Állat- és Növénykert
  • Győr – Xántus János Állatkert
  • veresegyházi medvemenhely
  • szántódi uradalmi majorság
  • Nyíregyháza – sóstói vadaspark
  • dévaványai túzokrezervátum
  • kardoskúti hagyományos állattartó telep
  • mezőhegyesi ménes
  • bábolnai állami ménes